EnergoBlog

A blog pár hétig szunnyadt. Bebábozódott, hogy újjászülessen. Mostmár nem egy a sok közül, hanem saját oldala van, ahova az eddig írt bejegyzések is átköltöztek. Ha eddig tetszett, látogasd meg itt is:

energiaweb.hu

Nem olyan rég vettem meg életem első autóját. Sokáig gondolkodtam rajta, hogy mennyibe is kerül/került ez nekem, hogy is tekintsek rá. Ha veszek valami olcsót, vagy valamit, amit nem tervezek soha többet eladni, azt egyszeri kiadásnak tekintem. Ilyen mondjuk... a szék, amin ülök. Ezt így csinálja mindenki más is. De ha lenne lakásom, azt már "értéktárgynak" tekinteném. Hiszen amikor megveszem, nem vész el a pénzem, csak az, amit adóra, költözésre, illetékre, egyébre költök. Azt hiszem, ezt is mindenki hasonlóan gondolja. Az autó drágább mint a szék, olcsóbb mint a lakás, ráadásul, bár nem tartja olyan jól az értékét mint egy lakás, több pénzt lehet visszakapni belőle, mint egy forgószékből. Persze, kedves olvasóm, most azt gondolod, hogy annyit költöttem rá amennyit, és ez az egész csak játék a számokkal. Igaz, de ez egy fontos játék. Aki jól játssza, talán fel sem tűnik neki, aki rosszul, az viszont nyögi a bedőlt hiteleket.

Az autóm üzemanyagköltsége 26-28 Ft kilométerenként. Olajfogyasztást, gumikopást hozzászámolva nyugodtan lehet 30 Ft/km-rel számolni. Viszont szeretek biciklizni, és igyekszem a városban is azzal járni, gondoltam, tulajdonképpen ingyen van. De drága biciklit vettem, 80 ezer Ft volt, sőt zárral, kiegészítőkkel megvolt a 100 ezer. Akkor, amíg legalább háromezer kilométert meg nem teszek, biztosan drágább, mint az autó? Hogy is van ez? Mivel járjak?

A lépcsőházban, a garázs előtt, a teraszon keveset ég a villany. A hosszú órákra felkapcsolva felejtett világítás ellen két hatékony fegyver van: időkapcsoló, vagy mozgásérzékelő. Előbbi minden társasház lépcsőházában megtalálható, utóbbi viszont kényelmesebb és hatékonyabb. A mozgásérzékelővel biztosan lehet áramot megtakarítani. De pénzt is? Kedves olvasó, akárhogy is gondolod most, a végeredmény valószínűleg meg fog lepni.

Az első bejegyzésben megígértem, hogy leírom a blog és a környezetvédelem kapcsolatát. Azt hiszem, ez lesz az egyetlen bejegyzés, ahol arról írok, hogy miről nem fogok írni.

Ez elektromos készülékek kikapcsolva (készenléti módban) is fogyasztanak áramot, ezt mindenki tudja. Éppen ezért a legtöbb kikapcsolt eszközt érdemes ki is húzni a konnektorból, ha nem használjuk. Éppen ezért, mielőtt elindulok otthonról, körbe szoktam járni, és a hűtőn kívül minden elektromos fogyasztót kihúzok a konnektorból, és amikor hazaérek, újra visszadugom őket. Na jó, ez nem igaz, semmit sem húzok ki a konnektorból, csak tudom hogy ez lenne a legtakarékosabb megoldás. De hát ki akar tiszteletköröket futni a lakásban induláskor és érkezéskor?

Árulkodó a címmel egy elég hosszú bejegyzés született. Kedves olvasó, ha szeretnél gyorsan a lényegre, azaz a számokra térni, lapozz az utolsó ponthoz! Egyébként pedig kellemes olvasgatást kívánok!

A takarékoskodás egyik legegyszerűbb módja a hagyományos izzók energiatakarékosra való cseréje. Közismert, hogy a kompakt fénycsövek sokkal kevesebbet fogyasztanak a hagyományos izzóknál, de csak lassan térülnek meg. És bár elvileg évekig működnek, sokan találkoztunk néhány év alatt kiégő darabokkal, többek között én is. És akkor ott vannak a LED-es lámpák. Mire érdemes akkor váltani? Érdemes egyáltalán?

Bevallom, igyekszem, de én sem mindig húzom ki a konnektorból a mobiltöltőt. Általában azért nem felejtem el, de akkor is kíváncsi voltam, hogy vajon érezhető lenne-e a fogyasztásomban, ha mindig be lenne dugva.

Energiatakarékosság, elcsépelt egy szó. Gyakran, ha meglátom, be is fejezem az olvasást. Nem azért, mert ne lenne fontos, éppen ellenkezőleg. Annyira fontossá vált, hogy egyre többen, egyre fölöslegesebben használják, hogy így támasszák alá a mondanivalójukat. Olyan mondanivalót, amit már százszor hallottunk, vagy amit egyszer sem szerettünk volna. Tehát kedves olvasó, ha még ezt a mondatot is olvasod, kitartóbb vagy mint én lennék, és ezt köszönöm! Ez a blog megpróbálja majd a dolgot egy kicsit életszerűbben kezelni. Szó lesz energiatakarékosságról, időtakarékosságról, pénztakarékosságról, és megpróbálom nem fekete-fehérre festeni a világot.